A szoba erkéllyel

Marcos késő este érkezik a szállodába. Fáradt. Leteszi a bőröndjét. Egy nő ül a pultnál.

Marcos arrives at the hotel late at night. He is tired. He puts down his suitcase. A woman sits at the desk.

"Van foglalásom," mondja. "Marcos Soto vagyok." A nő gépel. Az arca megváltozik.

"I have a reservation," he says. "My name is Marcos Soto." The woman types. Her face changes.

"Sajnálom. A szobája nem áll készen. De van egy szobánk erkéllyel." Odaadja neki a kulcsot.

"I am sorry. Your room is not ready. But we have one room with a balcony." She gives him the key.

A lift régi. Zajt csap. Marcos kinyitja az ajtót. Látja a várost: tetőket, fényeket és egy szökőkutat.

The elevator is old. It makes noise. Marcos opens the door. He sees the city: roofs, lights, and a fountain.

Kimegy az erkélyre. A szél hideg. Két ember áll a szökőkútnál. Marcos figyeli őket.

He goes onto the balcony. The wind is cold. Two people stand by the fountain. Marcos watches them.