A vonat Granadába

A vonat reggel hatkor indult Madridból. A helyek fele üres volt. Elena egy ablak melletti helyet választott, és nézte, ahogy a város átadja helyét a száraz, nyílt mezőknek.

The train left Madrid at six in the morning. Half the seats were empty. Elena chose a window seat and watched the city give way to dry, open fields.

Egy nő ült vele szemben. Idősebb volt — talán hatvan, talán több —, és egy kis táskája volt, benne egy fóliába csomagolt szendvics. Hamarosan megcsörrent a telefonja. Halkan válaszolt, de a vonat is nagyon csendes volt.

A woman sat across from her. She was older — maybe sixty, maybe more — and she had a small bag with a sandwich wrapped in foil. Soon her phone rang. She answered quietly, but the train was very quiet too.

"Nem, még nem mondtam el neki," suttogta a nő. "El fogom mondani, de nem ma. Ma csak látni akarom őt." Egy kis szünet következett. "Nem tudja, hogy beteg vagyok. Kérlek, te se mondd el neki."

"No, I haven't told her yet," the woman whispered. "I will, but not today. Today I just want to see her." A pause. "She doesn't know I'm sick. Please, don't tell her either."

Elena kinézett az ablakon, és úgy tett, mintha nem hallotta volna. De nem tudta abbahagyni a hallgatózást. A nő még néhány percig beszélt, majd letette a telefont, és lassan megette a szendvicsét.

Elena looked out the window and pretended not to hear. But she could not stop listening. The woman talked for a few minutes more, then hung up and ate her sandwich slowly.

Amikor a vonat megérkezett Granadába, a nő felállt és Elenára nézett. "A lányunokámat megyek meglátogatni," mondta, mintha valamit magyarázna, amit Elena már megkérdezett. "Egy éve nem láttam őt. Jó utat kívánok."

When the train arrived in Granada, the woman stood up and looked at Elena. "I'm going to see my granddaughter," she said, as if explaining something Elena had already asked. "I haven't seen her in a year. Have a good trip."

Elena nézte, ahogy a nő lesétál a peronon és eltűnik a tömegben.

Elena watched her walk down the platform and disappear into the crowd.